Sziasztok, Gábor vagyok!
Végre egy hely (Mo-n), amely esetben bátran kijelenthetem, ezt mindenkinek látnia kell.
Most hétvégén a hónom alá csaptam Lilit és a lányommal hármasban elmentünk ide. A légi képek alapján nem igazán tudtam, hogy mit is fogunk kapni, de reménykedtem és nem csalódtam.
El kell menni a strandig és ott letenni a kocsit. A strand bejáratánál balra kell elmenni, kb. 100 m az egész. Itt egy fogadóépületben megvehetjük a jegyeket és már kezdődhet is a túra.
Az út az épület mögött kezdődik, el sem lehet téveszteni. Innen kb. 200 m-t kell megtenni a kiépített járdán, és ott található egy elágazás. Én azt javasolnám, hogy jobbra kell menni (pontosabban egyenesen), így a legjobb részt a végére hagyjuk (igazából az egész egy jobb rész). Elérjük a nagy tavat, itt aztán van minden, víz, tavirózsa, kígyó, béka (szó szerint). Itt elég sok időt el lehet tölteni a sok látnivaló miatt. Ha eljutunk a legtávolabbi pontig, ott egy kis ügyességi tó van, itt át lehet csónakkal menni a túlpartra, kézi erővel áthúzva magunkat. Van egy függőhíd is, innen meg lehet csodálni a tófeneket a szép tiszta karsztvízben. Innen eljuthatunk a - szerintem - legjobb részhez, a bugyborékoló tóhoz. Itt van egy kilátó és a vízből összevissza törnek fel széndioxid buborékok. Az egész területen tobzódnak a zöld különféle variációi. A színekhez még egy adalék: itt láttam először karmazsinvörös szitakötőt.
Igazából erről ennyit, ezt látni kell, ezért vannak a képek és a videó.
P.s.: a webcímre a Fotóalbum címét tettem fel.