Versailles-i kastély

A versailles-i kastély (franciául Château de Versailles) 1682-től egészen a forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt, XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja, az abszolút hatalom szimbóluma. Versailles-ban semmiféle hagyománya nem volt a királyi jelenlétnek mindaddig, amíg XIII. Lajos meg nem vásárolta a területet. Itt építtette fel azt a vadászkastélyt, amelyet a nagy épülettömb középső része napjainkig magába foglal.

* 1624: XIII. Lajos Versailles-ban egy vadászházat építtet

* 1631: XIII. Lajos megbízza Philibert Le Roy-t, hogy a vadászház helyére egy kastélyt építsen. A kisméretű vadászházat U alakú épületegyüttessé alakították át.

* 1643: XIII. Lajos utolsó tartózkodása Versailles-ban

* 1661-ben Mazarin bíboros halála után kezdődik a kastély kibővítése.

Ebben az időben Versailles-ban még csak ünnepségeket tartottak a kastély kertjében, az udvar hivatalosan a Louvre-ban székelt. Az ötletet, hogy XIII. Lajos vadászkastélyából egy nagyszabású palotát építsenek sokan kritizálták, főleg Colbert, aki úgy vélte XIV. Lajos túl sokat költ Versailles-ra miközben a Louvre épületét elhanyagolja.

* 1664:Az első nagyszabású ünnepséget május 7 és 14 között tartották a kastély parkjában hivatalosan XIV. Lajos anyja (Ausztriai Anna) és felesége, (Mária Terézia) titokban a király kegyencnője (La Vallière kisasszony) tiszteletére.

* 1664 és 1666 között a kastély alapterületét megháromszorozták, belsejét rendkívül gazdagon díszítették. A díszítés fő témája a Nap volt. A kertet megnagyobbították, Girardon és Le Hongre szobraival díszítették. A szoborcsoportokból napjainkra csak az Apololló és a nimfák, valamint a Nap lovai maradtak.

* 1667-ben elkészült a nagy csatorna

* 1668-ban tartották a második nagyszabású ünnepségsorozatot a kertben. Az ünnepségek során kerültek felszínre a kastély hiányosságai, legfőképpen a kis mérete, így a király további bővítéseket határozott el. XIV. Lajos Louis Le Van, Charles Le Brun és Le Nôtre építészeket bízta meg a munkálatok irányításával. Főként a természettel való kapcsolat, az udvar és a kert egymás közötti viszonya határozta meg az új tervet. Legelőször körbeépítették az épület magját, amely így nagy terasszal nyílt a kertre, azután létrehozták az új, óriási épületszárnyakat, végül a hatalmas parkot.

* 1668 és 1670 között Le Van elkezdte egy második épület építését, amely körbevette az első kastélyt. Az északi oldalon a király, a déli oldalon a királyné lakosztályát szimmetrikusan alakították ki. A régi, kőből és téglából épült kastélyt kidíszítették, homlokzatát márványoszlopokkal egészítették ki, ezenkívül aranyozott kovácsoltvas rácsokat és szobrokat helyeztek el rajta. Az a középső udvart márvánnyal borították (Márványudvar), a Királyi udvart aranyozott kerítéssel zárták el. A kiegészítések ismét megháromszorozták a kastély alapterületét. A nyugati homlokzatot egy nagy terasz foglalta el, ami összekötötte de egyúttal el is választotta egymástól a király és a királyné lakosztályát.

* 1677-ben a nijmegeni béke után, - amely elismerte Franciaország európai vezető szerepét - a király elhatározta, hogy udvarát a Louvre-ból Versailles-ba helyezi át. Ez új, átfogó terveket tett szükségessé, mert a kastély nem volt alkalmas arra, hogy az egész udvar odaköltözzön. A kivitelezéssel Jules Hardouin-Mansart-t bízták meg, aki harminc éven keresztül vezette az építkezést sokszor több, mint harmincezer ember munkáját irányítva.1 Első lépésként lezárta a kerti homlokzatot, a teraszt a Tükörgalériával váltotta fel. A XIII. Lajos idejében épült egykori kastély lett XIV. Lajos lakosztálya, középpontjában a kelet-nyugati tengelyben a hálószobával, mivel a király napirendje megfelelt a Nap járásának. Versailles központja a Márványudvar, amelyet a királyi lakosztály vesz körül. Nevét a fekete-fehér márvány díszburkolatról kapta. Már annak az épületegyüttesnek is a központja volt, amelyet XIII. Lajos számára építettek.

* 1679 :A 75 méter hosszú Tükörgalériát 1679-ben kezdték el építeni, belső díszítése Charles Le Bruntől származik.

* 1682. május 6-án 44 éves korában XIV. Lajos hivatalosan is Versailles-t tette meg a francia királyság központjának, bár az építkezések még javában folytak. A legnagyobb problémát az udvaroncok elszállásolása jelentette, amit igazából sosem tudtak kielégítően megoldani. 1682 és 1789 között Versailles volt az abszolút monarchia központja, minden hatalom a király kezében összpontosult. Miután a király maga mellett tudta őket, a mindig harcra kész és lázongó nemesekből a királyt és a királyságot támogató udvaroncokat faragott. Gyermekkorában a Fronde idején megtapasztalta mekkora veszély jelenthetnek, így hozzálátott, hogy különböző módszerekkel letörje hatalmukat és büszkeségüket. A nemesség, amelyet kizártak a hatalomból szükségét érezte, hogy megjelenjen az udvarban, mert ez volt az a hely, ahol a király kegyeket osztott szét közöttük, hivatalokat, földbirtokokat, címeket. XIV. Lajos így tartotta kezében udvaroncait. A kastélyban lakó nemesek és a kiszolgáló személyzet száma időnként elérhette a tízezret is. Ennek a hatalmas tömegnek az életét szabályozni kellett, pl. ki juthat be a király magánlakosztályába, ki ülhet le a jelenlétében, ki milyen rangban áll stb., így szigorú, mindenre kiterjedő etikettet vezetett be, amely az élet minden területét szabályozta és alapvető szerepe volt az udvar életében. A kozmosz tükörképeként értelmezett udvarában a király, mint Nap uralkodott. Napirendjét a Nap állásával egyeztették össze, a rituális „lever”-től, azaz felkeléstől a „coucher”-ig, a lefekvésig. Az étkezések, a fogadások a kerti séták is szimbolikus tevékenységgé váltak. A legfontosabb ceremónia a lever , a királynak a napkeltével azonosított felkelése és felöltözködése lett. Minden lépést, mozdulatot szigorúan szabályoztak, a szertartás órákig zajlott. A kastély egész berendezése a szertartások igényeit szolgálta.A palotának egyik legfontosabb eleme a Követek lépcsője volt, a barokk kor első 1 díszlépcsője. A lépcsőn meg lehetett rendezni, ahogy a követek felemelkednek az uralkodóhoz, aki az ő részéről közelít hozzájuk. Később a díszlépcsők lettek a barokk palotaépítészet legfontosabb elemei.

* 1683-ban az építészek szobák és kisebb szalonok sorát alakították ki, és oda helyezték el XIV. Lajos ritkaság- és festménygyűjteményét. A gyűjteményben a festmények mellett helyet kaptak:

o drágakövekkel és arannyal díszített vázák

o mellszobrok

o egy gyémántokkal és rubinnal díszített hajómodell

o kínai porcelántárgyak

o féldrágakőből készített vázák

o tükrök

o állatszobrok

A gyűjtemény egy részét később XV. Lajos Párizsba szállíttatta, a többi része szétszóródott a forradalom idején.

* 1686: elkészült a Tükörgaléria

* 1685 és 1689 között tovább folytak a nagyszabású építkezések az épület északi és déli szárnyán. A homlokzat ekkor érte el mai 670 méteres hosszát.

* 1687 A király parancsára megépül a Nagy Trianon palota egy régebbi épület a Porcelán Trianon helyére. XIV. Lajos olyan közelről felügyeli az építkezést, hogy gyakorlatilag a palota építészének tekinthető.

* 1689: megépítik a királyné lakosztályához vezető Királyné lépcsőjét.

* 1710: az új kastélykápolna felszentelése

* 1715: XIV. Lajos halála, a régens az udvar székhelyét Párizsba a Palais Royalba helyezi át. Noailles hercege a Versailles-i kastély lebontását javasolja.

XIV. Lajos 1715-ben bekövetkezett halála után a kastélyban az életforma nem változott egészen 1789-ig. Bár nyilvánvaló volt, hogy a régi rendszer egyre inkább elavul és túl költséges mégsem lehetett nagy reformokat bevezetni anélkül, hogy túl sok érdek sérüljön. Csak annyi változott, hogy XIV. Lajos utódai már nem élték egész életüket a nyilvánosság előtt, hanem időről időre visszavonultak privát lakosztályaikba.

* 1722: a 12 éves uralkodó visszaköltözteti az udvart Versailles-ba, és újabb átalakításokra ad utasítást

* 1729 és 1760 között a királyi lakosztályok folyamatos átalakítása folyik a kor divatjának megfelelően. A munkák felügyeletével Ange-Jacques Gabrielt bízzák meg.

* 1736: Elkészül a Herkules szalon mennyezetfestménye

* 1761 és 1768 között Ange-Jacques Gabriel felépíti Kis Trianont

* 1770: a trónörökös esküvője alkalmából felavatják az Operát.

* 1774: XV. Lajos halála

XVI. Lajos uralkodása alatt az udvari élet egyre inkább kiüresedett, és egyre zavaróbbá váltak az épület hiányosságai. Az uralkodó kísérletet tett a palota modernizálására, de pénzhiány miatt csak kisebb átalakításokat tudtak elvégezni, pl. új bútorokat, függönyöket készítettek. A királyné, Mária Antónia részére Kis Trianon mellett felépítettek egy falut, ahova visszavonulhatott gyermekeivel az udvari szigorú etikett elől.

* 1777: II. József látogatása

* 1783: a Versailles-i béke, az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének elismerése

* 1789 októberében az udvar végleg elhagyja Versailles-t

* 1792-ben a kastély berendezését széthordták, árveréseken értékesítették, de az épületet megkímélték. Később a berendezés egy részének sikerült nyomára akadni, ezek visszakerültek a kastélyba. Évekig elhagyottan állt, majd Napóleon idejében elkezdték rendbe hozni, a helyreállítást XVIII. Lajos és X. Károly idejében folytatták. Egyikük sem tette meg uralma központjául, tartva a lakosság reakciójától. Egy ideig nem volt pontos elképzelés mit kezdjenek a kastéllyal, az is szóba került, hogy lebontják, de végül Lajos Fülöp király megmentette és „Franciaország dicsőséges történelmének múzeumává” (Musée de toutes les Gloires de la France) alakíttatta át.

* 1837: Lajos Fülöp felavatja a múzeummá átalakított épületet.

* 1870-ben a francia-porosz háború alatt a kastély a porosz hadsereg főhadiszállása volt.

* 1871. január 18-án a Tükörgalériában a német fejedelmek ünnepélyes keretek közt bejelentették a Német Birodalom megszületését.

* 1919-ben a kastélyban kötötték meg az első világháborút lezáró Versailles-i békét.