Visegrádi-hegység, Holdvilág-árok

A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáztól körülbelül hat kilométerre északnyugatra. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint itt temették el Árpád fejedelmet. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található az 556 méteres Nagy Csikóvár. Ennek déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett „Tólakok” vannak a jégkorszakból visszamaradt növényritkaságokkal, itt húzódik a Holdvilág-árok. Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. Látogatása nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolt, mivel nehéz és sokszor nem veszélytelen mászás után közelíthető csak meg. Közvetlenül az úgynevezett Meteor-létrán lehet leereszkedni az árokba, bár némi kerülővel egy meredek lépcsőn is elérhető. Az 1980-as években az árokból kivezető megáradt patak elsodort egy főleg iskolásokból álló csoportot valamint az átvezető fahidakat, ezeket azóta sem pótolták.

A Holdvilág-árok három ággal indul (ide értve a külön névvel illetett, legjelentősebb mellékágat is: a Karolina-árkot) Pomázról. Keleti ága a Nagy Csikóvár és a Pörgelóci-hegy közé mélyül, középső ága a Pörgelóci-hegy és a Lom-hegy között van, amely ágak a Weislich-barlangtól 150 méterrel északkeletre egyesülnek (346 m-es szinten), majd a két részből egyesült árok délnyugat felé folytatódik a Domini-forrásig, ahol a harmadik ág, a Karolina-árok is beletorkollik. A Karolina-árok a Klanác-hegy felől tart a főárokba. A Domini-forrástól a többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet Kiskovácsi településig, majd innen lankás partok között Csobánka-Margitligetnél torkollik a Dera-patakba.