Wienerbruck, Ötschergräben, SzG3

Sziasztok, Gábor vagyok!

Most Ausztria egy olyan helyét mutatom be, amely álomszép (még osztrák szinten is). Kisebb nagyobb szurdokban, szakadékban sokan voltak már, de ez a rendszer kb. 30 km hosszú. Az osztrákok osztrák Grand Canyonként reklámozzák, ami egy kicsit túlzás, de ez az egyetlen ebben az ügyben. Nagyon kevés magyar ismeri ezt a helyet, pedig elhelyezése ezt nem teszi indokolttá, ugyanis Mariazelltől csak kb. 20 km-re van északra. Erről az oldalról két helyen lehet bemenni a szakadékba, Mi Wienerbruck felől hatolunk be. Át kell menni a mariazelli vasút sínén, majd rögtön a parkolóban le kell tenni a kocsit. Ezután a tó mellett baloldalon, egy aszfaltúton megyünk tovább. Kb. 300 m-re az aszfaltút egy zárt területre megy tovább. Itt balra kell fordulni. Fontos: ne a balra menő aszfalt úton menjünk tovább, hanem a patak bal partján lévő turistaúton (sok keresgélést takarítunk meg vele). Itt az út sokáig alig lejt, vagy vízszintes, azonban egy idő után (miután egy kitett, elég magasan fekvő járdán átmentünk) hirtelen lejteni kezd és masszívan megy lefelé a hasadékba (itt fordul elő az a helyzet, hogy először lefelé kell menni és a végén felfelé. Mivel elég meredek az út, ezt be kell kalkulálni). Több sziklába vájt alagúton is átmegyünk. Amint leértünk a hasadékba, kezdődik a csoda. Javaslom, hogy először balra menjünk, folyásiránnyal szemben. Innentől kezdve már nem nehéz az út, mivel gyakorlatilag vízszintes, kisebb hullámzással. A sziklába vájt folyómeder egyszerűen pazar. Vízesések, források minden irányból.Néhol szilárd talajon, de a legtöbbször a sziklára épített járdán kell menni. Vigyázat: Itt nincs korlát, tériszonyosok gondolják át, hogy bírni fogják-e. Néhol a sziklába vájt ösvény csak fél méter széles, 10 m magasan, korlát nélkül. Mi végül is a legnagyobb vízesésig mentünk, ez a Mirafall. Kb. 50 m magas és teljesen függőlegesen zuhan le. 2 napot töltöttünk a szakadékban, mert egy nap kevés lett volna (további képek a webcím linkjében).

Mi a 2. napon egy másik úton mentünk be, ez kevésbé nehéz, de kevésbé látványos is, viszont ott tudtuk folytatni, ahol az 1. napon abbahagytuk. Ha valakit érdekel, megírom neki. A szakadékrendszer május 1-el nyit. A közepe táján uzsonnázóhely (az asztalokat csak az ott fogyasztók használhatják!), viszont van meleg és hidegkonyha. Ami viszont érdekes (ellentétben az itthoni éttermi árakkal, amit egy ilyen helyen alkalmaznának), hogy gyakorlatilag ugyanaz, mint a normál helyeken. Pedig aki idejön (főleg a 2. útvonalon), láthatja, hogy az ellátmányt behozni ide nagyon komplikált és hosszadalmas (és költséges). Ezt a helyet egyszerűen nem lehet kihagyni!!!!!!