Yazd

Yazd remekül alkalmazkodott a sivatagi léthez. 1000 méternél is magasabban fekszik a tengerszint felett, félmillióan lakják. Télen néha hó is esik, az évszak hűvössége miatt, de ezzel együtt is alig tizede az évi csapadék mennyisége a Magyarországon megszokottnak. A havi maximum kb. 25 mm, de vannak hosszú időszakok, amikor semmi nem esik. Májustól szeptemberig pedig 30 °C fölötti a hőmérséklet, nem ritkán még a 40 fokot is meghaladja. Nem véletlen hát, hogy ez környezet szülte az ősi klímaberendezéseket - a széltornyokat. A felszín alá is települt város a felhevült sivatagi levegőt a föld alatt, a pincékben lehűti, majd a lakótereken át sudár kürtő-tornyokon vezeti ki a külső térbe. E széltornyok biztosítják a levegő áramlását, és a hűvös levegőt a lakóterekben. Az építőanyag vályog, mely a csapadékmentes környezetben igen jól teljesít.

Az óváros sűrű, sikátoros. Leginkább gyalog vagy két keréken járható. Egyszerű, díszítetlen, organikus vályogfalak, magas kerítések, helyenként a tetőteraszok közt boltíves átjárok tarkítják. Ezen sárházak fölé emelkednek a klímatornyok és az iszlámot vallását hirdető gyönyörű kerámiacsempe ornamentikával díszített mecsetek.