Sziasztok, Gábor vagyok!
Eredetileg nem a bánya miatt jöttünk erre, más látnivalókat szerettünk volna megnézni, de bizonyos okok miatt arra nem volt időnk, így a bányát választottuk úti célunknak.
Azt már korábban is írtam, hogy a lengyelek irigylésre méltó életszínvonalon élnek (legalább is amit mi láttunk), kb 2/3-os! árszinten, mint mi.
Az aranybánya és a környéke egy gondosan kiépített szabadidő centrum. A völgy bejáratánál van egy olyan bemutató terület, ahol a víz régebbi időkbeli hasznosítását mutatják be (külön belépő). A völgy végében található a bánya, itt van a pénztár is. Miután olyan nagy az érdeklődés, hogy nem lehet egy óránkénti vezetéssel letudni a tömeget, gyakorlatilag 5-10 percenként indulnak a túrák. Ebből is több van: alap túra (csak a bánya), alaptúra bányavasúttal (mi erre fizettünk be), az elárasztott részeket csónakkal is meg lehet tekinteni. Ezen kívül mindenféle kombi jegyeket is lehet kapni, főleg olyanokat, amelyek elsősorban a gyerekek részére adnak kellemes szórakozást (aranymosás, stb.). Maga az alaptúra igazából nem egy nagy szám ha már valaki volt bányában, de azért elviselhető. Ez kb. 30-35 percig tart.
Ekkor kijöttünk a bányából és egy kis gyalogösvényen felkapaszkodtunk a bánya fölé. Itt újabb lehetőségek adódnak sportolásra, a völgyben mászó pályák vannak kialakítva, a feljebb lévő kőbányában pedig kötélpályák, ahol a legkülönbözőbb magasságokban lehet lecsúszni a kőbánya felett.
Mi természetesen tovább mentünk a bánya egy másik bejáratához. Itt olyan szakaszon is át kellett menni, ahol a megvilágítás olyan gyenge volt, mint egy igazi bányában. Majd elértünk egy függőleges aknához, ahonnan egy igen mélyre vezető vaslépcső soron kellett lemenni az aljára. Közben volt egy szint, ahol meg lehetett tekinteni a földalatti államhatárt, lévén, hogy a bánya és a település gyakorlatilag az államhatáron van. Némi további sétálgatás után elérkeztünk a bányavasút állomására. Itt megvártuk az ingázó bánya vasutat és hatalmas csörömpölés közepette kiértünk a bánya völgyébe (gyakorlatilag a bejárat mellé).
Ez után elfogyasztottuk jól megérdemelt ebédünket az egyik vendéglőben, amely döbbenetesen kedvező árakon adott jó ételeket. Itt most megint bele kezdhetnék abba, hogy nálunk miért kerül olyan sokba valami, ha azt egy strandon, várban, dombtetőn, a Margitszigeten, stb. sorolhatnám a végtelenségig, adják, de nem teszem. Én és a családom véglegesen elveszett a magyar idegenforgalom számára, mivel ami itt folyik nálunk, azt nem kívánom finanszírozni. Csak egy példa: a bányába a belépő (ezzel az emelt bányavasutas szolgáltatással, amivel végül is kb. másfél órás volt a program) egy felnőtt részére kb. 1000 Ft volt!
Megjegyzés: a webcímre a Fotóalbum címét tettem fel!