Az Akherón (Achelóos) a Görögország észak-nyugati részén elterülő Epirusz régió folyója. Nevének jelentése ”bánatot hozó”, „örömtelen”. A görög mitológiában a Sztüx (gyűlölt), a Phlegethón (égő) és a Kókütosz (jajgatás) mellett az Akherón (örömtelen) egyike a poklot átszelő, Hadészba merülő alvilági folyóknak. Homérosznál, az Odüsszeia tizedik énekében, a lakható világ nyugati határvidékén csörgedező alvilági folyó. Nevének visszhangja felbukkan Vergiliusnál az Aeneis VI. könyvében és Ovidius Átváltozásai-ban. Dante is megörökíti az Isteni színjáték Pokol részében:
„…Meg fogod rendre tudni,
mihelyt az átkos Acherón folyóra
fogunk ez út végéhez érve jutni.”
Itt az Akherón a Pokol határfolyója, és – követve a görög mitológiát – itt szállítja a holt lelkeket Kharón az alvilági révész.
Platón Phaedo című művében az Akherón a világ második legnagyobb folyójaként jelenik meg, akinek csak Ókeanosz parancsol. Platón azt állítja, hogy az Akherón Ókeanosszal ellentétes irányban folyva lenn a föld alatt, mélyen, az elhagyatott területeken öleli körül a világot. Ez a világ a földi élet ellentéte, maga Hadész.
Nagyon hideg, 4-6 fok.