Sziasztok, Gábor vagyok!
Idén tavasszal egy nagy hiányosságot tudtunk pótolni, most végre megnéztük a Szépművészeti Múzeumot, pedig már többször voltunk Bécsben, de legtöbbször a szokvány helyekre mentünk, mint a Schönbrunn, a Burg, stb. Nagyon nagyon érdemes ide ellátogatni, mert azon kívül, hogy szép (maga az épület és a kiállítások is), annyi híres, albumokban látható festmény található itt, hogy az egész világon kevés ilyen hely van. Ez maga a tobzódás.
A Bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum Wien) 1891. október 17-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Ma a világ egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik, ez a színvonal csalogat ide évente több mint 1 000 000 turistát.
I. Ferenc József 1881-ben új múzeumok alapítására szánta el magát, ekkor kezdték építeni a Bécsi Természettudományi Múzeumot és a Bécsi Szépművészeti Múzeumot. A Habsburg hódításokból származó felbecsülhetetlen értékű kincseket kívánták elhelyezni a létesítményekben. Az építési munkálatokkal a császár két neves építészt bízott meg. A német Gottfried Sempert, valamint az osztrák és egyben bécsi születésű Karl von Hasenauert, akinek a tehetségét számos épület hirdeti Ausztriában. A Szépművészeti 20 évnyi építkezést követően kezdhette meg működését. Az átadását követően Európa meghatározó múzeumává lépett elő.
Egyiptomi és Közeli-keleti gyűjtemény
Az itt található kollekció az egyik legnagyobb a világon, mindegy 12 000 tárgyat tartanak számon. A egyiptomi tárlat darabjai a korai dinasztiák időszakából származnak és közel 4 ezer évesek. A gyűjteményt négy különböző részre osztották. Egy temetkezési részre, ahol szarkofágok és múmiák láthatóak. A másik három terem az egyiptomi történelemmel, írástudománnyal valamint művészettel, elsődlegesen szobrokkal foglalkozik. Láthatunk korabeli tárgyakat is, többek között ruhákat vagy éppen kozmetikai cikkeket. A múzeum Közel-keleti gyűjteménye is meghatározó, melynek jelentős része Mezopotámiából származik.
Ókori görög és római gyűjtemény
A tárlat 2500 állandó kiállítási tárggyal rendelkezik. A részleg gerincét a történelemkönyvekből jól ismert görög vázák, római szobrok, valamint ezen korokból származó ékszerek alkotják. Itt találhatjuk a nagyszentmiklósi kincs jelentős darabjait is, melyek a mai Románia területén kerültek elő. Ebbe a gyűjteménybe tartozik a 23 edényből álló avar étkészlet is, melyet feltehetőleg a frank vagy a bolgár támadás idején ásták el. Ezek a gazdagon díszített korsók, kelyhek, tálkák valamint ivóedények némelyikén rovásírást és görög feliratokat is találhatunk.
Galéria
Az intézmény jelenlegi gyűjteménye a Habsburg hódítások során megszerzett rendkívül értékes tárgyakból alakult. Ma már a világ egyik legmeghatározóbb műgyűjteménye. A kiállítás két részre különíthető el, így a tárlat egyik része németalföldi festők művét őrzi, míg a másik részében déli alkotók képeit láthatjuk. A galériában láthatunk 16. századi velencei festményeket (Tiziano, Veronese, Tintoretto), 17. századi flamand alkotásokat (Peter Paul Rubens, Sir Anthony Van Dyck), korai holland műveket (Jan van Eyck, Rogier van der Weyden) és német reneszánsz alkotásokat (Albrecht Dürer, Lucas Cranach), de itt tekinthetjük meg Pieter Bruegel több kiemelkedő munkáját is. A sétánk során láthatjuk Vermeer, Rembrandt, Raffaello, Caravaggio, Velázquez és az olasz Baroque remekműveit is. A termekben kényelmes kanapék biztosítják számunkra a képekben való gyönyörködést.
Szobor és dekoratív művészetek gyűjteménye
Itt elsősorban reneszánsz és barokk alkotásokat láthatunk, de akadnak egészen különös tárgyak is. Ugyanis a hercegek és királyok egzotikus és ritka anyagokat gyűjtöttek, amelyeknek gyakran tulajdonítottak természetfeletti hatalmat, mint például drágaköveknek, strucctojásoknak, koralloknak vagy éppen cápafogaknak. Az ilyen típusú gyűjtemények érdekes tárgyairól készültek ezek a különleges műalkotások, melyek így egyedülállónak tekinthetőek a világban.
Érmegyűjtemény
Ez az öt legnagyobb és legfontosabb érmegyűjtemény közül az egyik a világban. A három teremben mindegy 700 000 tárgy tekinthető meg. Az érmék mellett láthatunk papírpénzeket és medalionokat egyaránt. Az első helyiségben főként érméket láthatunk, valamint megismerkedhetünk az érmegyártás történetével. A második teremben papírpénzek várják a turistákat, míg a harmadikban egy különleges kiállítás tekinthető meg.
Nekem a németalföldi részleg tetszett a legjobban.
Ami viszont igen érdekes, hogy minden további nélkül fényképezhettük a leghíresebb festményt is, egyedül vakut nem volt szabad használni (szerintem itthon talán sehol nem lehet múzeumban fényképezni).
A kávézója a világ egyik legszebb ilyen létesítménye.
Egy jó tanács: nem szabad felszíni parkolót keresni a környéken (igen kevés szabad hely van, a parkolási rend igen bonyolult - talán ez volt az egyetlen, ami Bécsben nem tetszett - hanem le kell menni a mélygarázsba és ott parkolni (nem olcsó!)).