Sziasztok, Gábor vagyok!
Lassan végére érünk a kasseli beszámolóknak. A végén még sétáljunk végig a Fulda partján.
Budapesttel kapcsolatban mindig is az egyik hiányérzetem az volt, hogy hiába folyik a Duna keresztül a városon, nem igazán lehet hozzáférni, ahol meg igen, ott beton és kő van, vagy gát, mint a III. kerületben.
Ahogy tőlünk nyugatabbra már tapasztaltam, nem gátak közé szorítják a folyókat, hanem duzzasztóművekkel, tározókkal szabályozzák a folyók szintjét. Persze ez a megoldás sem jó hatalmas áradások esetében, de normál üzemmódban nagyon közel lehet hozni a vizet az emberekhez (pld. Mariborban fél méterrel az alsó rakpart alatt folyik a víz). A folyamatos vízszint szabályozással egy folyamatos, kellemes állapotot lehet fenntartani, ami egy vízközeli állapotot jelent. Az is fontos, hogy még a városközpontban is szinte mindenhol ki lehet jutni a folyóhoz, csak néhol vannak olyan házak, amelyek a vízparton épültek. Arról meg nem is beszélve, hogy több gyalogos és kerékpáros híd van, mint közúti. Ahogy elhagyjuk a belvárost, azonnal kizöldül a part. Séta- és kerékpárutak haladnak a part mentén, elszórva kellemes kertvendéglőkkel (azonos árakon, mint a normál vendéglők!)
Itt kapott helyet Kassel szabadtéri strandja is, kiegészülve egy nemrég átadott fedett uszodával. Főleg Kasseltől délre egy pihenő paradicsom a Fulda partja, itt találhatóak a korábban már megemlített parkok zöme is. Kasseltől északra is folyamatosan hozzá lehet férni a folyóhoz, ott látszik igazán a gátrendszer, kb. 5-6 kilométerenként van egy duzzasztómű. Ezeknél zsilip is van a hajók átemeléséhez. Kasseltől délre hatalmas parkok, csónakházak, malmok szegélyezik a folyót. Tényleg paradicsomi állapotok találhatóak a folyó partján, a jó levegőről nem is beszélve.