Auschwitz után meglátogattuk Schindler gyárát, a Krakkói Gettót és a Plaszóvi munkatábor mai területét. A Plaszóvi tábor területén ma már a város valamint sűrű erdő áll, emlékművekkel és táblákkal, valamint Amon Göth akkori villáját sem sikerült megtalálni. Vagy átalakították, vagy nem jó helyen kerestük. Egy 92-es fényképen még az eredeti állapotban látható.
A Schindler gyárban viszont sokat bemutatnak az akkori helyzetről, a lakók akkori életéről és a gyár működéséről. Nagyon szépen, jól megcsinálták. Érdemes végigjárni. Az üzem gépei ugyan hiányoznak, hiszen Schindler azokat akkor elköltöztette, de néhány dolog azért megmaradt.
A Gettó falából már csak egy darab van meg, azonban a házak ugyanazok, és az akkori teret, ahova kidobálták a lakók holmijait, és a gettó lakói nagy százalékát egyszerűen kivégezték, még megvan, és emlékül székeket ábrázoló szobrokat állítottak ki rajta. Meg kell említenünk a gettó gyógyszerészét Tadeusz Pankiewicz, 1908. 11. 21 - 1993. 11. 05, aki - nem volt zsidó - mégis a gettóban akart dolgozni. Titokban látta el gyógyszerrel a gettó lakóit, valamint altatót biztosított a gettóban lakó családok számára, akik így elaltatták gyermekeiket az SS őrjáratok alatt, hogy ne sírjanak. A gyógyszertár lett a gettó értelmiségének találkozóhelye, valamint a Hub földalatti tevékenység színhelye. A gyógyszertáron keresztül csempésztek élelmiszert a gettó lakóinak, valamint a gyógyszertár kínált menedéket zsidók többségének a deportálás ideje alatt. A gyógyszerész kínált hajfestéket a külsejüket megváltoztatni szándékozó lakók részére. A gyógyszertár még megvan, jelenleg múzeum. Ott jártunkkor nem volt nyitva. A gettót két részre osztották, A és B gettóra. A B gettó lakóit teljes egészében kivégezték, köztük voltak egy árvaház lakói is. A mai villamos megállóhely helyén volt egy vasútállomás, innen indult a lakókat szállító vonat Auschwitzba.
Oscar Schindler: 1908. 04. 28 - 1974. 10. 09
1936-ban a Wehrmacht ügynökeként dolgozott Dél-lengyelországban. 1939-től az NSDAP (Náci Párt) tagja. Párttagsága révén nagyon sok magasrangú embert ismert meg a pártból, az SS ből és a Getapóból. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat, valamint teljes vagyonát áldozta arra, hogy embereket mentsen.
A német megszállás után Krakkóban rendezkedett be, és illegális eszközökkel megszerzett egy addig Zsidó tulajdonban lévő zománcáru gyárat. Az üzem közelében ekkori időben már létezett a Krakkói Gettó, és ekkori időben kezdte működését a Plaszóvi kényszermunkatábor Amon Göth vezetésével.
Schindler a Krakkói Gettó lakóit dolgoztatta üzemében. A dolgozóit saját munkásszállására költöztette a gettóból. Itt sokkal jobb körülményeket teremtett a dolgozóknak, mint ami a Gettóban és a Plaszóvi munkatáborban volt. Engedélye nélkül a náci katonák nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a gettóban, Schindler nagy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték meg a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek Auschwitzba.
Amikor Amon Göth megkezdte a Krakkói Gettó felszámolását, a lakók kivégzését és a túlélő lakók Auschwitzba történő deportálását, Schindler megkezdte a dolgozóinak és családtagjainak kimentését.
1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Mikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. Schindler gyára sem maradhatott, mivel ő a náci párt tagja volt. Minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet. A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik Schindlerjude -nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek. A listán van többek között Abraham Bankier neve is, ő volt eredetileg a gyár tulajdonosa, valamint kimentette a gyár zsidó befektetőit is. Schindler a Gettó felszámolásakor kimentett több gyermeket is, akiket titokban megszöktetett. Összesen kb. 1200 személyt mentett meg Auschwitztól és a kivégzésektől.
A brünnlitzi üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vashem múzeum mottója.
Az egykori krakkói üzem a krakkói történeti múzeum fiókintézményeként ma múzeumként üzemel.
Schindler a feleségével együtt Buenos Airesbe (Argentína) menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. Frankfurt am Mainban telepedett le, és elindított egy cementgyárat, de 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett zsidók alapítványt hoztak létre Schindler megsegítésére. 1962-ben a jeruzsálemi Igazak fasorában fát ültethetett. 1963-ban Izrael állam az Igazak díjával jutalmazta, és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. 1974. október 9-én halt meg Hildesheimban. Jeruzsálemben temették el.
A leírást magyar és külföldi nyelvű oldalakról, valamint a helyszínen, az idegenvezető által elmondottakból állítottam össze.