Sziasztok, Gábor vagyok!
Amióta kijárok Németországba, Münchenről keveset írtam. Most néhány, talán különálló beszámolót nem érdemlő helyről írok.
Az utca (sugárút) a Residenz (és a Hofgarten) felől indul észak felé. A kiinduló pontjában található az Odeon, a hadvezérek csarnoka. Az egész sugárutat és az ott lévő épületek zömét I. Lajos bajor király parancsára építették. Itt található többek között a Bajor Állami Könyvtár, az Egyetem (Ludwig-Maximilians Universität) több épülete, a Szent Lajos templom. Az utcát a Siegestor kapu zárja. Folytatása a Leopoldstrasse. Itt kell megemlítenem, hogy München zömében (és pont ebben kivétel a Ludwigstrasse) igen kaotikus a közlekedés. Miután a város gyakorlatilag egy síkságon helyezkedik el, a vezetéshez alig van vizuális támpont. Ráadásul a város nagy része közel egyen házakból áll, ha nem tudod pontosan hogy hol vagy, biztos az eltévedés. Ráadásul az utcák kanyarognak össze vissza, nincs egy határozott utcaszerkezet. Ráadásul a főutak nagy részét levitték a föld alá, ott meg végképp semmit nem lát az ember. Ha valahol, akkor itt nélkülözhetetlen a GPS!
A Királyi Palota (németül: Münchner Residenz) egy München belvárosában található palota, mely a bajor hercegek, választófejedelmek és királyok lakhelyéül szolgált. A palota története 1385-ig nyúlik vissza. Az akkori fejedelmek a város bővülése miatt kénytelenek voltak feladni az addigi székhelyüket és egy nagyobb palotát alakítottak ki (Wittelsbach-ok). A II. VH-ban hatalmas károk érték a bombázások során, a tetőszerkezete pld gyakorlatilag teljesen leégett. Jelenleg múzeumként működik, többek között 130 királyi szobát és termet lehet megtekinteni, de látogatható a kincstár is. A kastély mellett található a Hofgarten.
Az Isar folyó szigetei a belvárosban össze vannak kapcsolva különféle hidakkal és egyéb vízi létesítményekkel. A folyás felőli végén van egy duzzasztómű, a baloldali ágat felduzzasztja, a jobboldali ágba pedig alig jut víz. Így teljesen kétféle oldala van a szigeteknek. A baloldali egy élettől duzzadó folyó, a jobboldali pedig olyan, mintha aszályos idő lenne (egyébként zömmel ez jellemző a folyóra, nem túl nagy a vízhozama). Az egyik szigeten található a világ legnagyobb technikai múzeuma, a Deutsches Museum, teljes nevén Deutsches Museum von Meisterwerken der Naturwissenschaft und Technik. Éves szinten több, mint 1,5 millió látogatója van. Amikor ott voltam, noha felújítási munkák voltak, szintén nagyon sokan voltak, szerintem az életkoruk alapján valószínűleg gimnazisták. Sok külföldi is látogatja. ami a múzeum küllemét illeti, szerintem az egyik legrondább épület Münchenben, a birodalmi stílus legrosszabb oldalát vették elő, amikor megtervezték. A kiállítások színvonalából ez persze nem von le semmit.
Ez a park szintén egy jó példa arra, hogy a németek miként kezelik a parkokat. München olyan zöld város, hogy pld. Budapesttel szinte összehasonlíthatatlan, persze München javára. Park szinte mindenhol van, ha lehet, akkor tó is van benne. Itt kiegészítették azzal, hogy egy kis geológiai parkot is létesítettek. Folyamatosan karbantartják a parkokat és azok nincsenek összevandálkodva. Később más parkokat is bemutatok, legalább érintőlegesen.
Ez a hely igazából csak azért került bele a beszámolóba, mivel Münchenben rengeteg új építésű épület van, és vannak itt nemzetközi funkciójú épületek is. Ezek közül az egyik az Európai Szabadalmi Hivatal épülete is, ami közvetlenül az Isar partján található, szemben a Deutsches Museummal. Később több ilyen új épületet is bemutatok, mivel ezek is jelentős városképi hatást gyakorolnak Münchenre.