Az Óvárosi Városháza - Prága a Séta Prágában elnevezésű útvonal huszonkettedik helyszíne.
Prága egyik legszebb épületét, az Óvárosi Városházát 1338-ban építtette Luxemburgi János király.
A századok során számos közeli épületet csatoltak hozzá, ahogy a hivatal terjeszkedett, ma pedig egy sor színes gótikus és reneszánsz stílusú épületet foglal magába. Legtöbbjüket (hála az égnek) helyreállították, a nácik 1945-ös pusztító rombolása után.
A félreértések elkerülése végett... A jelölő a Városházába van beleszúrva. Az ismert torony, csak a városháza tornya, melyet 1364-ben, Kámenbelí Wolfin házához építettek hozzá, s nem a torony a városháza! Az ő házát a hatóságok az építés idején vásárolták meg, a fentebb említett terjeszkedés miatt.
Prága, a királyság fővárosa olvasható az Óváros címere alatt, amelyet 1784 óta az egész város magáénak fogad el. A címer felett a régi tanácsterem ablakai láthatók, XVI. századi szépen megőrzött mennyezete pedig néha láthatóvá válik egy-egy nyitott ablakon keresztül.
Az Óvárosi Városháza 69 méter magas tornya a belépő megváltása után látogatható, kilátószintjéről gyönyörködhetünk a város látványában, minden egész órakor pedig fültanúi lehetünk a harsonaszónak, amit már említettünk a Károly híd kisoldal felőli hídtornyánál is.
A híres órájának felső része a csillagászati óra, mely állatövi jegyei felett mechanikusan mozgatott figurák haladnak el minden órában, amikor is óriási tömeg gyűlik össze az óra előtt. Alsó része kalendárium, azaz naptár, aminek a kiismeréséhez sok sikert kívánunk mindenkinek! :-)
Az óra mellett lévő, a városháza és a torony késő gótikus faragott kapuját Matthias Rejsek készítette. A bejárati csarnok falait a már korábban említett cseh festő, Mikoláš Aleš tervei alapján készült mozaikok díszítik.
A toronyba felfelé menet lessünk be a torony első emeletén lévő, 1381-ben épült Erkélykápolnába! Az ötszögű kápolna eredeti festett üvegablakait a nácik a II. világháború utolsó napjaiban megrongálták, de teljesen helyreállították őket, igaz, csak 1987-ben. A gyönyörű mennyezetét pedig csak nemrégiben restaurálták.
A kápolnában bronztábla őrzi annak a 27 protestáns vezetőnek a nevét, akiket 1621. június 21.-én végeztek ki II. Ferdinánd császár parancsára.
A megalázó Fehér-hegyi vereség következményeként emigrációba kényszerültek mindazok a protestánsok, akik nem voltak hajlandók feladni hitüket. Ehhez köthető a katolikus egyház ellenreformációja és a németesítési kampány is!
# 530.