Pula fantasztikus, római kori műemlékeiről híres. Ekkor a kolónia neve Pietas Julia volt. 425-ben püspöki székhely lett, ma is láthatók az V.században épült egyházi épületek alapjai. Az osztrogótok rombolták le, majd a VI. és VII. században a bizánci flotta fő bázisa lett. Ebben az időszakban ismét felvirágzott a település, ekkoriban épült a katedrális és a Formozai Szűz Mária-kápolna is. A város 1334-ben velencei uralom alá került, de a XVII. század közepére a lélekszám 300 fő alá apadt. 1856-ban ismételten megújult, mert az osztrák flotta kikötője lett és a mai napig Horvátország egyik legfontosabb vízi bázisa maradt.
Ma Pula egyetemi város, Isztria adminisztratív központja.
Apropó Isztria... Kicsit térjünk ki Isztria történelmére is, mielőtt elhagyjuk (legalábbis mi) ezt a gyönyörű félszigetet. Krisztus előtt 1000-ig, a vidéket az illírek népesítették be. Krisztus előtt 42-től számítva, a félsziget a Római Birodalom egyik provinciája lett, Dalmácia néven. Az egész partvidék mentén városok épültek, sok római emlék a mai napig fennmaradt. Pula városa erre a legremekebb példa. A Nyugat-Római Birodalom bukása után az Adriai-tenger keleti partvidékének nagy része bizánci fennhatóság alá került. A poreči Euphrasius-bazilika (ld. korábbi bejelölésünk) aprólékos kidolgozású, jó állapotban fennmaradt aranymozaikjai a VI. századból származnak.
1420-ban a vidék velencei uralom alá került, mely egészen 1797-ig tartott, amikor Napóleon feloszlatta a Velencei Köztársaságot. A közel 400 éves velencei uralom idejében épültek a XV. századi nyitott árkádsorok (loggiák), az elegáns harangtornyok és a gazdag kereskedők által épített épületek, melyeket a velencei gótika hatására épült ablakokkal díszítettek. Az 1815-ös bécsi kongresszus értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia kiterjesztette fennhatóságát korábbi velencei területekre is. Rijekából ipari kikötő lett és máig a horvát hajózás központja. A közeli Opatija-ban a Habsburgok elegáns villákat építettek pazar kertekkel, téli pihenésükhöz.
1918-ban Isztria rövid ideig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, 1928-ban ebből jött létre Jugoszlávia.
Sok Isztriai városnak két hivatalos neve is van: az olasz és a horvát. Ez 1920 tulajdonképpeni öröksége, mivel Isztria ekkor Olaszország része lett, jutalmul azért, hogy az I.világháborúban a szövetségesekhez csatlakozott.
A II.világháború alatt az olasz partizánok védőbástyája lett a vidék. 1945 után Isztria nagy része visszakerült Jugoszláviához.
Kicsit kanyarodjunk vissza magához a bejelölésünkhöz, a kikötőhöz. Nyilvánvalóan, a fenti leírás miatt is kíváncsiak voltunk magára a kikötőre. Legnagyobb örömünkre egy óriási négyárbócos vitorláshajó, a Sea Cloud éppen akkor hajózott ki.
Kíváncsiságunknál csak az éhségünk volt nagyobb, ezért bejelölésünk helyszíne egy kis büfé a móló mellett. Itt parkolni is lehet, persze nem azt mondjuk, hogy van hely bőven, mint a képen...kicsit keresgetni kell. ,-)
Viszont a műholdas képen is jól látszik, ha jól kinagyítjátok a 19. szintre, az a sok szép pálmafa, ami a Riva útat övezi.
Ha sikerült itt leparkolnotok, innen már látszik az amfiteátrum, s onnan közel van a város szíve is.
Ne feledjük, hogy erre a városra sem lesz elég 1-2 óra, szánjunk rá bőven időt! Szóval harapjatok valamit ebben a kis büfében, aztán sétára fel! :-)
# 480.