A város egy átlagos bolgár város lenne minden magyarnak, ha csak egy vár, egy szép dzsámi és pár szép régi ház lenne a településen. A hely érdekességét igazán a Kossuth Múzeum és a Bolgár-Magyar Kapcsolatok Ezer Éve című kiállítás adja. 1849 novemberében a ma Bulgáriához tartozó Vidinből érkezik a városba Kossuth, Perczel, számos tiszt és közkatona. Kossuth a mai múzeum házában lett elszállásolva egy helyi töröknél 88 napig. A közkatonák a laktanyákban, míg a többi emigráns családoknál lettek elhelyezve. Kossuth és társai a forradalom leverése után csak Törökország felé tudtak menekülni, így kerültek a mai Észak-Bulgária városaiba. 1849-ben még egy tipikus török várost találtak itt egy hatalmas erőddel. Kossuthot és legszűkebb körét 1850 februárjában tovább szállították a kis-ázsiai Kütahiába. (Ott alkotta meg a történelem órákról ismerős alkotmányát.) Közben többen török szolgálatba álltak: Bem (Murat pasa) , Kmetty (Izmail pasa) és Stein (Ferhát pasa) is. A városban maradt 300 katona szép lassan beilleszkedett a városba. Volt aki boltot nyitott, egy diák csapat tanulta a török és a francia nyelvet, mások beálltak napszámba. A sumeni szimfonikus zenekart és a sörgyárat is magyarok alapították.
A Kossuth Múzeum sok újdonsággal számunkra nem szolgált, mivel a kiállítás általános tájékoztatót nyújt Kossuthról és a szabadságharc eseményeiről. Ennek ellenére szívmelengető érzés több száz kilométerre hazánktól egy ilyen múzeum.