Földutak, finom emelkedő, élmény gyalogolni. A pár perces záport már észre sem vesszük. Salasig együtt megyünk, de nekem ez túl kevés, megyek tovább egy kávé és egy bitter kas után. Közben befut egy spanyol kolléga, akit még Oviedóban láttam, az új bodenayai alberguébe tart. Én meg Tineoba. A város szélén a katalán brigád jön velem szemben, ők sem értik, hogy hova akarok én még gyalogolni tizennyolc kilométert ebédidőben. Tineoból jönnek, elindultak visszafelé. Hogy miért, nem kérdeztem, de mondják, a sárra készüljek föl... Meg az emelkedőre.