A Vyšehrad - Prága a Séta Prágában elnevezésű útvonal tizenharmadik helyszíne.
A második napunkon, mint olyan sok más Prágába látogatót, az első napi sokk, avagy a történelmi városközpont rengeteg lenyűgöző látnivalója és embertömege kikényszeríti az embert egy kicsit nyugisabb részekre, hogy utána újra, már energiával feltöltődve visszatérjen oda, ahol előző nap abbahagyta.
Így kezdtük a mai napi sétánkat mi is, kicsit a belvárostól messzebb lévő, ám nevével figyelmet ébresztő Vyšehrad-ban, a Přemysl fejedelmek sziklás várában.
A legenda szerint a Přemysl-család székhelye Vyšehrad volt és Libuše hercegnőnek, Prága mitikus anyjának, már itt feltárult lelki szemei előtt a város későbbi dicsőséges jövője (mint ahogy ezt már mindenki tudja, a mostanság futó televíziós sörreklámból).
Node,...a kutatók bebizonyították, hogy a Moldva fölé magasodó, az Újvárostól délre eső erdős domb már a X. században megerősített település volt. Vyšehrad (magyarul: Vár a magaslaton) később királyi lakóhely lett, bár kiváltságos helyzetét hamar kikezdte a folyó túloldalán épült prágai vár. Az erődbe dél felől két kapu vezet, az egyik a Tábor-kapu (XVII.század), és a kicsit későbbi Lipót-kapu.
A dombon található legrégebbi fennmaradt építmény a Szent Márton-rotunda, a főváros legrégebbi román stílusú épülete. Igaz, mai külleme részben helyreállítás eredménye. A szikla tetején épült vastag falakról csodálatos kilátás nyílik a folyóra és a városra, amelyet remélhetőleg fényképeink is visszatükröznek. ,-)
Vyšehrad legimpozánsabb épülete a hatalmas, gótikus Szent Péter és Szent Pál-templom (sv.Petra a Pavla). A templom körül elterülő parkban, cseh legendahősök, többek között Libuše és földművelő férje, Přemysl (akitől az első cseh királyi család a nevét kapta) szobra látható.
A közelben található nemzeti panteon ötlete az újjászületési mozgalomban merült fel. A cseh kulturális élet legnagyobbjainak nyughelyéül szolgáló temetőt 1869-ben létesítették. Itt temették el a zeneszerző Antonín Dvořakot és Bedřich Smetanát, a költő Jan Nerudát, a festő Alfons Muchát és a Budapesten elhunyt hegedűst, Slavikot is. Mindezen emberek neve mindannyiunk számára ismerősen cseng, de azt, hogy hol nyugszanak pontosan, nem áruljuk el, kicsit keresgéljetek ti is! Ha személyesen nem is, de a lentebb megadott webcímen biztos meglelitek. ,-)
# 521.